Szűz Mária-pénzábrázolás: A magyar pénzverésben Szűz Mária vsz. Szt István kir. (ur. 1000-38) bizánci mintára vert aranypénzén tűnt fel elsőnek. A mintát adó bizánci solidusok előlapján a cs., hátlapjukon égi személy szerepel. Szt István aranypénzének előlapja a kir-t ábrázolja STEPHANVS REX felirattal, a hátlapon nőalaknak tűnő mellkép van, PANNONIA felirattal. Szt István és kora Boldogasszony-tisztelete alapján joggal tételezhetjük fel, hogy amennyiben a hátlapon égi személy van, a kép Máriát ábrázolja. - Szűz Mária biztos megjelenése m. pénzen III. Béla (ur. 1172-96) szintén bizánci típusú rézpénzén van elsőként, SANCTA MARIA felirattal. Azonban sem az arany-, sem a rézpénzverésnek ez időben nem volt folytatása. - A m. pénzverésben Szűz Mária állandó éremképpé I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) 1467-es pénzreformja (→magyar pénztörténet) alkalmával vált. Mátyás ui. a reform keretében kibocsátott valamennyi pénzének ábrájává tette a Madonnát, Szűz Máriát a kis Jézussal, PATRONA HVNGARIAE körirattal. Ettől kezdve ez az éremkép általában szerepel a m. aranypénzeken 1848-ig, de ezüstpénzeinknek is gyakori ábrája. - A Habsburg-korban, 1526-: a birodalmon belül a ~ jelentette a m. jelleget a címer mellett, amihez a rendek mindenkor ragaszkodtak. Az éremképeken eleinte Mária fején fátyol v. nyitott korona van. A →tallér-verésben ~ ritkán fordul elő (néha a körirati mezőben van kicsi képe), az arany- és aprópénzverésben (garas, denár, majd krajcár) azonban rendszeres. A PATRONA HVNGARIAE feliratot néha felváltja az uralkodó neve, v. az előlapi köriratban kezdett címeinek folytatása. A →dénárokon azonban mindenkor maradt a Mária körüli PATRONA HVNGARIAE körirat. - I. Lipót kir. (ur. 1657-1705) pénzverésében előfordul Mária félholdon álló egészalakos ábrázolása, karján a kis Jézussal. Ennek körirata: S. IMMACVL. VIR. MAR. MAT. DEI PAT. HVNGARIAE (Sancta Immaculata Virgo MARIA Mater Dei Patrona Hungariae = Szeplőtelen Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, Magyarország Patrónája). Ugyanez a felirata a legszebbnek mondható, barokk stílusban ábrázolt Máriának, ölében a kis Jézussal, aki alatt ovális pajzsban a m. címer van. Ez a tallér (és az ennek verőtövével készített tízdukátos) is Lipót verete. - 1848: születtek meg azok a pénzek, amelyeken első alkalommal szerepelnek m. nyelvű feliratok. Mária körül SZ. MARIA. IST. ANNYA. MAGY. OR. VÉDŐJE (Szűz Mária, Istennek Anyja, Magyarország Védője) körirat van. Ferenc József (ur. 1848-1916) pénzeiről hiányzik a Madonna, de a pengő korszak 1926: kiadott kétpengős ábrája ismét életre keltette. A félholdon ülő Madonna körül MAGYARORSZÁG VÉDASSZONYA felirat van. Ennek a típusnak és egyidejűleg Szűz Mária pénzen történő rendszeres ábrázolásának 1939: volt az utolsó kibocsátása. - A fémpénzek mellett bankjegyeinken is ábrázolták Máriát. Az 1920: és 1923: kiadott 10.000, valamint az 1922: kibocsátott 25.000 koronás előoldalán van Szűz Mária képe, kezében jogar, fején a Szt Korona, ölében a kis Jézus, körülötte PATRONA HUNGARIAE felirat. A pengő-rendszerben az 1936-os tízpengős ábrája Szűz Mária. - Az 1945 utáni ideológia nem engedte meg Szűz Mária ábrázolását. 1990 u. azonban ennek nem volt akadálya, bár forgalmi pénzeinken máig sem fordul elő. Az emlékpénzeink sorában azonban 1991: a pápa mo-i látogatásának emlékére kibocsátott 10.000 Ft-os aranypénz hátlapján Szűz Mária van a kis Jézussal, s még a képmezőn belül a PATRONA HUNGARIAE felirat. - A pénzek ábráinak hatására különböző formájú és anyagú érmék készültek és készülnek Szűz Mária ábrázolásával és - többnyire - PATRONA HUNGARIAE felirattal. →Patrona Hungariae érem G.I.

Huszár 1975. - Huszár 1979. - Radóczy Gyula: A legújabbkori magyar pénzek (1892-1981). Bp., 1984. - Gedai 1999.